John Dewey munkássága

Bevezetés:

A XIX. század utolsó harmadában Herbart pedagógiája egyeduralkodóvá vált Európa nagy részének nevelői gondolkodásában. A nevelés célja az adott társadalom igényei által meghatározott erkölcsi normák megvalósításával vélte elérhetőnek. Két jellegzetes területről beszélhetünk ekkor: teológia (céltan) és metodológia (eszköz és módszertan). Herbart iskolája az úgynevezett „zárt iskola”, azaz a hallgatás és leckefelmondás iskolája. (Később ezt kritizálja Dewey!! Erre majd utalok).

Dewey életútja:

(1859-1952)

Egyetemi tanulmányait a Vermonti Egyetemen végezte. Később a Baltimore-i Egyetem hallgatója lett. 1884-től a Michigani Egyetem oktatója lett, majd 1894 – 1904-ig a Chicagói Egyetem filozófia, pszichológia, pedagógia tanszékének vezetője (ez volt egyúttal legintenzívebb időszaka). 1896-ban iskola - laboratóriumot szervezett (neve: Egyetemi Elemei Iskola) és tanszékén kialakította a pedagógiai képzés rendszerét. Legjelentősebb pedagógiai tárgyú művei: PEDAGÓGIAI HITVALÁSOM; Iskola és társadalom; A nevelésügy helyzete; A gyermek és a tanterv. 1904-től a new york-i Columbia Egyetem filozófiaprofesszora volt 1930-ig, azaz nyugdíjba vonulásáig. További jelentős művei pl.: Erkölcsi elvek a nevelésben; A holnap iskolái; Tapasztalat és nevelés …stb.

(Dewey pedagógiájának filozófiai alapvetése James gondolataiban gyökerezik.)

Dewey pedagógiáról alkotott nézetei és a pragmatizmus fogalma

A pragmatizmus jellegzetesen amerikai filozófiai irányzat, melynek gyökerei Európában, Kantnál van.  A pragmatizmus képviselői úgy vélték, az emberiség nagy eszméi és gondolatai „igazságát” és „helyességét” a gyakorlat, a mindennapi élet, a cselekvések és az eredmények tesztelik. Jelentős képviselői: Emerson, Peirce, William James, Jon Dewey

Dewey szerint az egyént a társadalmi tevékenység során mindig valami individuális cél vezérli, ehhez keresett megfelelő eszközöket. Úgy véli, az élet, a társadalom, a nevelés folyamata adja a nevelés céljait, és szolgáltatja az ezek megvalósításához szükséges eszközöket. A gyermeket az életre kell felkészíteni, az iskola maga legyen a valóságos élet. Dewey éles kritikát fogalmaz meg a Herbart –féle könyviskolával szemben, szerinte ugyanis a Herbart –féle rendszerben nem alakítható ki a cselekvő ember. Úgy gondolja, hogy nem az a legfontosabb, hogy a gyermek ismereteket szerezzen, hanem az, hogy magát az ismeretszerzést tanulja meg. Tehát megfogalmazza, hogy a korszerű iskola alapvető feladata az, hogy az ismeretszerzés készségét tanítsa meg. Ezenkívül a problémamegoldó képesség fontosságát is hangsúlyozza. A gyermek képes legyen legyőzni az elé kerülő akadályokat, vagyis cselekedni tudó, cselekedni képes felnőtté váljon. A „tankönyviskola” (tanulás és leckefelmondás iskolája) helyett egy olyan iskolát képzel el, amely lehetőséget teremt a gyermekek sokszínű, saját tapasztalataiban gyökerező cselekvésre és szoros kapcsolatban áll környezetével.

Dewey iskolamodellje

A laboratóriumi iskolával kapcsolatos tapasztalatait „Az iskola és társadalom” című munkájában összegezte. Az általa elképzelt iskola kapcsolatban áll: az üzleti élettel (termelés), otthoni környezettel, tudománnyal (kutatás, egyetemi oktatás) és természettel. Így épül fel a „jövő iskolájának” épülete. A hagyományos osztályterem (katedra, iskolapad, fali szemléltető eszközök) helyett jól felszerelt laboratóriumokat, műhelyeket, műtermeket (festészet, szobrászat), zenetermeket kíván berendezni.

Dewey szerint a nevelést két alapvető probléma köré lehet rendelni: a gyermek, mint fejlődő lény megismerése és a tanterv. Ez utóbbi irányzat a tanterv anyagának fontosságát hangsúlyozza. A másik szerint a gyermek a kiindulási alap és a cél is. E szerint a tanulás akkor értékes, ha elősegíti a gyermek fejlődését. Tehát a cél nem az, hogy ismereteket halmozzon fel, hanem az, hogy kifejlessze lépességeit.

Dewey szerint a gyermek tapasztalata és a felnőtt tapasztalata (=tanterv) ugyanabból a valóságból fakad.

A XX. század első felének Amerikájában egyetlen értelmiségi vitát sem tekintettek lezártnak, amíg ő meg nem szólalt.